2013. december 9., hétfő

~ 3. + Albumpremier ~

Albumpremier!!!
Ma öt órakor látott napvilágot a The Grenma új albuma a 11:11.Egész nap az öt órát vártam,alig bírtam.De kereken öt órakor már fenn is volt a facebook oldalukon.5 perc alatt volt legalább 100 lájkuk,és mindenki töltötte az albumot...Vagyis sokan.

11:11
1. Szakad a cérna
2. Túl szép
3. Itt belül
4. Állj ki magadért

A rész is kész lett,az album ihlette,és...hát nem pont olyan érdekes,de előbb-utóbb elkezdődnek azok a részek,amik már egy kicsit izgalmasabb.
Az eleje olyan,mint egy elcseszett szappanopera...Na mindegy.
Jó olvasást!
By: BJ72

~~~

Legalább egy fél órán keresztül sétáltam,amikor megláttam egy boltot.Ahol biztosan van bicska is.Igaz nem szoktam ilyeneket csinálni,de most úgy éreztem,hogy muszáj.

Bementem,és elvettem egy zsebkést az egyik polcról,majd a kasszához vittem.

-Csak ennyi lesz?-kérdezte az eladó barátságtalanul.-5000 Ft lesz.

A kezébe nyomtam a pénzt,és már mentem is ki.Leültem egy fa tövébe,de úgy,hogy senki ne lásson,és felhúztam a pulcsim ujját.

Megvágtam a kezem (nem ez eremnél),amiből kibuggyant a vér.Aztán megismételtem még egyszer,és még egyszer.Néztem ahogy a vér elkezd folyni a kezemen,és éreztem,ahogy az arcomon lefolyik egy-két könnycsepp.Amiket ezer másik követett természetesen.

Csak néztem a csuklómat,és vártam,hogy fájjon,de nem éreztem semmit.Lehúztam a pulcsim ujját,ami természetesen fehér volt,és néztem,ahogyan egyre vörösebbre színeződik.

A telefon megcsörrent a zsebemben,és én tudtam,hogy Csongi az.10 percen keresztül hívogatott,és küldött SMS-t,amiben ennyi állt: "Hova tűntél?Felhívtam anyukádat,de azt mondta elmentél otthonról.Légyszi válaszolj,hogy legalább tudjam,hogy nincs semmi bajod!"

Nem akartam válaszolni neki,és nem is tettem.Vártam,hogy valaki leállítson,és keressen meg.De nem.Ott ültem magamban,szomorúan,és már nem is vérzett annyira a kezem.

Egy idő után fényt véltem felfedezni valahol a hátam mögött,és hallottam,ahogy a banda a nevemet ordibálja.

Nem mentem elő,hanem vártam,hogy valaki megtaláljon.

A fény egyre közeledett,de én egyre kisebbre húztam össze magam.Féltem,hogy mit fognak szólni,ha meglátnak,és inkább minél később akartam bemenni a melegbe.

Amilyen észrevétlenül csak tudtam,felálltam,és elsurrantam a helyemről.Senki nem vette észre szerencsére,ezért kicsit bátrabban leültem egy másik fa tövébe.

Mellettem elkezdtek ropogni a levelek valakinek a cipője alatt,és mikor meglátott,leguggolt mellém.

-Flóra?-kérdezte Csongi,de tudtam,hogy felismert.Mikor meglátta a vörös ujját a
pulcsimnak,magához rántotta a kezem.-Mit csináltál?

Feltűrte,hogy megláthassa a csuklóm,ami még jobban kiborította.Felemelt a földről,és a többiek elé vitt.

-Mi történt?-kérdezte Dóri.

-Ha Csongi lerak,akkor elmesélem.-mondtam.Elmeséltem nekik mindent,mikor már beültünk a kocsiba,és elindultunk a barátom háza felé.

Na jó.Ez olyan volt,mint egy elcseszett szappanopera.

Miután Dóri lefertőtlenítette,és bekötötte a csuklómat,visszamentünk a stúdióba,hogy tudjanak tovább próbálni.

Jópár számot eljátszottak,sajátot,és feldolgozást is.

Viszont a kedvenc számomnál (Tankcsapda-Egyszerű dal) felhívott a "színpadra",hogy énekeljek én is vele.

-Ez a szerelem nekem nem a május,örülök,ha valahogy túlélem,a szerelem csak egy rohadt mágus,ha elkapom úgyis kiherélem...-énekeltem,amilyen hangosan csak tudtam.És persze minél inkább próbáltam utánozni Lukács Laci hangját.

Mikor vége lett a számnak Csongi felé fordultam,aki elismerően bólintott.

-Jól énekelsz.-ismerte el,én pedig lepacsiztam vele.-Énekelsz még valamit?

-Öhm...ja.Enyém az utolsó szó.Nagy kedvencem.Úgy találkoznék egyszer a bandával!-poénkodtam.

-Na,akkor ma este egy nagy rajongónk találkozhat velünk!-ordított bele a mikrofonjába Csongi.-A színpadon...Dobos Flóra!

-Én...honnan tudod a nevem?-ámuldoztam.

-Kerestünk egy rajongót a neten,akinek tényleg minden cucca Grenmás.-ölelte át a vállam Dóri.

-Rád esett a választás!-kiáltott előre Matyi is.

-Köszönöm!-öleltem meg mindegyiküket.-Kaphatok autogramot,és képet is?

-Persze.-felelte Csongi,és mindegyikük előre jött.Lőttem egy képet,és már folytattuk is a próbát.

Elkezdték játszani az Enyém az utolsó szó-t,azzal az egy különbséggel,hogy én énekeltem Csongi helyett.Utána meg csak fényképezgettem,és egész jó képek készültek.

Fél 10 környékén,már mindenki elfáradt,így Dóri és Matyi is indultak már.Kikísértük őket a kapun,és mikor már lefordultak a sarkon,mi is bementünk.

Leültünk a kanapéra,és bekapcsoltuk a tévét.

-Fárasztó volt ez a délután.-jelentettem ki.

-Az biztos.-mondta.-De egy kis erőd,még biztos,hogy van...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése